Tél és annak minden velejáróra
Kezdjük a kicsikkel, ahogy mindig is és haladjunk szépen sorjában. December hónapot írva rohamosan közeledik a karácsony, az ünnepi hangulat és készülődés szinte mindenhol megtalálható. Nincs ez másként az ovisok körében sem, ahol most Vendel óvóbácsi vezetésével a karácsonyi időszakra való tekintettel karácsonyi énekeket tanultak, és beszélgettek a Mikulásról, akivel lehetőségük nyílt megismerkedni a nap folyamán. A kézműves foglalkozás is szorosan kapcsolódott az ünnepekhez, hiszen karácsonyfadíszt készítettek.
Az első osztályban továbbra is a betűk és hangok kapták a főszerepet, soron következő R és V betű következett. Nagyon ügyesen haladnak, az óra végén az eddig megtanult 12 (!) betűt gyakorolták és azokból alkottak szavakat. Ezeket végül le is írták, gyakorolva ezzel az írásmódot.
A „J” hang megismerését követően az U,Ú,Ü,Ű hangokkal haladt tovább a 2. osztály. Az órák során az új anyaghoz kapcsoló feladatot oldottak meg a nebulók, amelyet nagy lelkesedés övezett. Új kifejezéseket tanultak ezáltal, és még egy mesét is meghallgattak.
A harmadik osztály az utolsó két alkalommal olvasás órán folytatta az időutazást és követték a kalandozó magyarok útját. Megismerkedtek Botond, Lehel kürtje történetével. Bepillantottak az akkori gyerekek életébe, iskolájába. Magyar nyelvtanból a rokon értelmű, ellentétes jelentésű igéket és a személyes névmásokat tanulták. Találkoztak Varga Katalin fordított eszű Kelekótya robotjával.
A 4. osztályban mögött kalandos órák állnak, ugyanis Novák tanár úrnak köszönhetően egy kis reál tudomány érkezett a nyelv és irodalom művelőihez. Mielőtt áttérnénk a fizikára, nézzük sorban, mivel foglalkoztak a Magyar órákon. Az elmúlt órákon összefoglalták mit tanultak a főnevekről és Név/város /ország /állat…. játékot játszottak, ami a tulajdonnevek írására irányult. Ezt követően megírták a negyedévi felmérőt nyelvtanból. Irodalom órán megzenésített karácsonyi verseket hallhattak, illetve József Attila – Betlehemi királyok, Ady Endre – Karácsony című versét olvasták, valamint Móra Ferenc – A jó Isten kenyérsütögetõje c. elbeszélést olvasták és beszélték meg közösen. Továbbá nyelvtanon a melléknevekkel kezdtek foglalkozni, olvasáson Andersen – A kis gyufaáruslány c. történet olvasták.
Aztán jöttek a Fizika órák, ahol egy érdekes kísérlet bemutatására invitálta a srácokat a Tanár Úr. Egy kis lekváros üveg, egy főtt tojás és néhány gyertya képezte az eszközöket. A cél az volt, hogy a tojás belekerüljön az üvegbe, és vissza ki is tudjuk szedni. Első sorban az üveg szájára helyezték a főtt tojást, amely mint kiderült, nem fért át rajta, és nem került az üvegbe. Így a gyertyák segítségével fölmelegítették az üveg száját, aztán egy hirtelen mozdulattal ráhelyezték a tojást, amely lassan de biztosan belecsúszott az üvegbe. Mivel az üvegből nem tudott egészben kicsúszni a tojás, így az üveg szájába ültették, a benne lévő levegőt az üvegen körül melegítették, és így a tojás szépen lassan kicsúszott az üvegből. Ezen kísérlet mentén lett bemutatva a Hőtágulás. A gázok hőtágulásának elvén tovább haladva a óra végére azt is megtudták, hogyan működik egy gőzmozdony.
A LazaC-ban az Adventről beszélgettek, nyelvtanból a szó hangalakja és jelentése fejezetnél ütötték fel a könyvet, nyelvtörőket olvastak majd Zalán Tibor – Háry, a rettentő magyar vitéz c. művéből készült 1983-as mesefilmjébe nyerhettek bepillantást. Szó esett a könyv által megjelenített történelmi korszakról, Magyarországon a Habsburg Birodalomról a Napóleoni háborúk idején. Majd a klasszikus gyerekversek modern átiratait olvashatták, s közös játékba kezdtek, vajon ki ismer fel többet?! A DIÓ gyerekei ma egy igazán különleges vendéget köszönthetett a Télapó személyében, aki az itteni szokásoktól eltérően, az otthoni hagyományokat követve december elején (szombati foglalkozás révén, itt épp december 7-én) érkezett a gyerekekhez. Nagy puttonya teles-tele volt ajándékokkal. Teremről-teremre járt, ahol találkozhatott a gyerekekkel, elbeszélgetett velük, és kiosztotta az ajándékokat azoknak, akik jól viselkedtek egész évben. Természetesen a DIÓ tanulói már hosszú évek óta csak jól tudnak viselkedni, így nem volt gyerek aki ajándék nélkül mehetett volna haza.