Egy félreeső sarok, egy magányos asztal, rajta egy vizespohár, egy békeidőbeli telefon, mellette szék, alatta a földön boros üveg.

Aztán sötétség.
Valami szöszmötölés a láthatatlan térben, és a sarokélek találkozásánál megjelenik a rivaldafény.
A vendég előadó Mihály Szilárd ül a széken. A telefonban megszólaló Szász M Mária hangját a háttérből Szilárd Lukács navigálja.
Elkezdődik az előadás. Karinthy Ferenc Bösendorfere.

Ötven percig a magyar színházba feledkezünk, követjük a színész személyiségének változását, arcának, hangjának dinamikáját.
Nevetnek, megilletődnek, mosolyognak, együtt éreznek a nézők egészen a végső zongorajátékig.

Köszönő kézfogások, kellemes szóváltások, ismerkedés. A közönség tagjai ismétlést kérnek, adakoznak, s bíznak a következő előadás létrejöttében.
Az ígéret szerint hamarosan.
A fotókat a Zoltan Photography készítette:
Gerber Zoltán: https://www.facebook.com/pages/Zoltan-Photography/258646760985243

/Szücs Katalin/