Több évtizednyi borzirtás után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium bejelentette, elkezdik a borzok BCG oltását.

A borzok horrortörténete még a ’70-es években kezdődött, amikor kiderült, hogy 20 százalékuk Mycobacterium bovisszal fertőzött, amely tuberkolózist, illetve agyhártyagyulladást okozhat. A borzok vesztére nemcsak ők lettek betegek, hanem a közelükben legelő szarvasmarhák is. Így a borz-ügy komoly egészségügyi és gazdasági problémává vált.

Bár az állatvédők szerint soha egy vizsgálat sem igazolta egyértelműen, hogy a borzok fertőzik meg a lábasjószágokat, megkezdődött a borzok kíméletlen irtása. Annak ellenére, hogy védett állat, mára több mint 100.000 borzot öltek meg a szigeten. Az állatvédők amellett érveltek, hogy inkább oltani kéne őket, és nem megölni, mivel egyrészt nem igazolódott be, hogy a borzállomány leredukálásával arányosan csökkenne a TBC előfordulása a haszonállatok között, másrészt pedig Írország aláírta az 1982 óta hatályos berni egyezményt, amely értelmében csak a termőföldek 30 százalékán történhetne borzirtás, ezt a határt viszont már régen túllépték.

Közben a szerencsétlen borzokra még inkább rájár a rúd, mivel egyesek sportot űznek a hajszolásukból. Kutyákkal zavarják fel őket a földalatti üregeikből, majd szó szerint agyonverik őket, ami viszont már állatkínzás. Eddig körülbelül 70 esetben sikerült bíróság elé állítani az elkövetőket. A hatóságok attól tartanak a borzirtás turistacsalogató fogás lesz.

27 évvel a borzok oltásával kapcsolatos első viták után Michael Creed, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, nem rég bejelentette, 2018 januárjától irtás helyett oltással fogják kezelni a borzproblémát, ahogy azt az állatvédők mindig is kérték. Remélhetőleg így egyszerre védhetik meg a marha- és a borzállományt, illetve a gazdák megélhetését.