Az OECD adatai arról számolnak be, hogy az Írországban születettek 17,5 százaléka él külföldön. Írország után Új-Zéland és Portugália következik 14-14 százalékkal, majd Mexikó 12 százalékkal.

Írországban a kivándorlási hullám az előző évhez képest csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas. Áprilisig 12 hónap alatt mintegy 35.300 ír hagyta el az országot, amely 13 százalékos csökkenés az azt megelőző évhez képest.
A recesszió kezdetén a korosztályos összetétele miatt Írországot a legfiatalabb államként jegyezték, mára azonban a kivándorlás következményeként jelentősen csökkent az előnye. A CSO adatai szerint az elmúlt hét évben 34 százalékkal csökkent a 20-24 évesek aránya, illetve 27,5 százalékkal csökkent a 25-29 évesek aránya.

Elsősorban a szakképzett fiatalok hagyják el az országot, mert
– magas a munkanélküliség
– rossz a karrierlehetőség
– nem versenyképesek a fizetések.

Az OECD jelentése szerint a célországokban a kivándorló írek közül minden ötödik az egészségügyi és szociális szférában helyezkedik el. Sokan dolgoznak az oktatás területén, illetve az üzleti szolgáltatások is gyakoriak, pl. ingatlankezelés.

Az OECD előrejelzése szerint a kivándorlás az elkövetkezőkben tovább fog csökkeni, de 2016-ban még mindig 12.000-rel többen fogják elhagyni a szigetet, mint ahányan betelepülnek. Ez ellentmond a kormány előrejelzésének, Enda Kenny ugyanis azt nyilatkozta, 2016-ban a bevándorlás várhatóan meg fogja előzni a kivándorlást. Az OECD jelentése szerint viszont ahhoz, hogy Írország visszavonzza a kivándorlókat, többet kell tennie. Javaslatai között szerepel a megfizethető lakhatás és gyermekgondozás, a magasabb színvonalú oktatás és egészségügyi ellátás, valamint az adócsökkentés.