Az Európai Parlament megszavazta, hogy felülvizsgálják a márciusi és októberi óraátállítás szükségességét.

Az óraátállítás kérdése a finnek kezdeményezésére került napirendre, akik szerint szükségtelen a félévenkénti változtatás, amelyet még az első világháború idején vezettek be energiatakarékossági okok miatt. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy azóta sokat változott a technika és az emberek életmódja, így energiatakarékossági szempontból a hatása már nem számottevő. Az elemzések azonban számos káros következményét is feltárták.

Kiderült, hogy az óraátállítás rövidtávon megviselheti a szervezetet. Elsősorban a nyári időszámításra való átállás okozhat problémákat, konkrétan alvászavart, fáradtságot, depresszív hangulatot, a szívfrekvencia ingadozását, a koncentrálóképesség csökkenését, ingerültséget, étvágytalanságot és egyéb emésztési panaszokat. A szervezetnek 4-14 nap szükséges az átálláshoz, vagyis mire a “belső óra” és a külső óra újra összhangba kerül. Ez idő alatt nagyobb a balesetveszély, akár a közutakon, akár a játszótéren. A gazdák sem díjazzák az óraátállítást, mert megviselheti a haszonállatokat is.

Mivel gazdasági tényezők már nem feltétlenül indokolják az óraátállítást, sőt, több negatívum kapcsolódik hozzá, mint pozitívum, ma az Európai Parlamentben megszavazták, hogy felülbírálják a szükségességét. A képviselők közül 384-en szavaztak a felülvizsgálat mellett, 153-an ellene,12-en pedig tartózkodtak.