A nők ellen nyilvános helyen végrehajtott szexuális zaklatás és erőszak kérdésével foglalkozott az Európa Parlament a kölni tömeges zaklatások kapcsán.

Szilveszter éjszakáján hordákba verődve, kinézetük alapján arab vagy észak-afrikai térségből származó férfiak molesztálták az újévet ünneplő nőket Köln utcáin. Az illetékes szervek kultúrájuktól és származásuktól függetlenül igyekeznek minden elkövetőt bíróság elő állítani, de eddig még csak néhányat sikerült közülük beazonosítaniuk.

A szerda esti plenáris vitán több képviselő amellett érvelt, hogy a nők elleni erőszak nem újkeletű dolog, és nem is feltétlenül külföldről származó jelenség. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) adatai szerint az Unió 15 éven felüli minden harmadik nője közül egy elszenvedett már valamilyen formájú fizikai és/vagy szexuális bántalmazást. Úgy vélik, a nőknek világszerte 35 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális bántalmazást partnerétől, vagy szexuális bántalmazást idegen részéről. Az Egészégügyi Világszervezet ezt a jelenséget „járvány méretű közegészségügyi problémának” nevezi.

Az Európai Unió a nők elleni erőszakkal szembeni irányelveit az ún. isztambuli egyezményben fektette le, melyet a 28 tagállamból eddig mindössze 16-ban sikerült bevezetni. Az egyezményt Magyarország és Írország is aláírta, de ténylegesen eddig még egyik országban sem vezették be. Ennek fő oka a jogi, intézményi és pénzügyi kritériumok hiánya. Az isztambuli egyezmény bűncselekményként nevezi meg például a nők nemi szervének megcsonkítását, a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást. Ezek olyan bűncselekményi formák, melyek nem szerepeltek korábban a jogszabályokban.

A plenáris vitán a képviselők nemcsak az isztambuli egyezményre hívták fel a figyelmet, hanem a migránsok oktatáson keresztüli integrációját is hangsúlyozták. Kiemelték, hogy származásától és kultúrájától függetlenül mindenkinek tiszteletben kell tartania az európai értékeket.